Hasznos információk
Letölthető segédlet MSZ EN szabványok alapján
Szén-monoxid
Levegőellátás - A kéménybalesetek megelőzhetők
Furanflex Technológia
Csappantyúk
Szén-monoxid
A „láthatatlan gyilkos”
Hazánkban az elmúlt 5-10 évben évente átlagosan 25 – 30 halálos szén-monoxid-mérgezés történt. Ez a szám 2002-ben 30, 2003-2004, illetve 2004-2005 telén 50 fölé emelkedett. A számok 2006-ban és 2007-ben sem lettek jobbak. Idén pedig - alig egy hónap alatt - 12-en haltak meg így. A statisztika leginkább a halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezéseket tartja nyilván. E számoknak több százszorosa lehet az enyhébb mérgezés, még ennél is lényegesen több az észlelés nélküli, időszakos égéstermék-visszaáramlás. Akár súlyosabb tragédia, akár enyhébb szén-monoxid-mérgezés következik be, a gázszolgáltató társaságok nem tehetik meg, hogy szó nélkül elmenjenek az események mellett.
Mi is az a szén-monoxid?
Szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan, és ízetlen gáz, amit kibocsát magából akármi, ami üzemanyag vagy égető készülék és bármilyen hazai fűtésforrás. Ez a legelterjedtebb mindennapi belsőhelységben létrejövő mérgező gáz a világon. Magyarországon is több száz megállapított esetet tartanak számon szén-monoxidmérgezésben, és sajnos több tucat a halálos áldozatok száma minden évben. Bármennyire is hihetetlen az esetek többségében, ami mérgezés volt csak később derült ki róla, mert a tünetei hasonlóak az influenzához.
Miért is olyan mérgező?
Szén-monoxid meggátolja vér oxigén ellátását, és megbénítja az idegeket.
Milyen következményekkel jár a CO?
A szénmonoxid nagyon gyorsan halált okoz, ha nagy mennyiségben van jelen. Az alacsony CO jelenléte hosszan tartó időn keresztül is nagyon veszélyes. Az alacsony CO összekeverhető a mindennapi influenza tüneteivel. (Fejfájás, szédülés, fáradtság, hányinger-hányás és tudatzavar)
A szén-monoxid különböző koncentrációjának a hatásai:
Koncentráció |
Tünetek |
| 200 ppm 0,02% | Enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger 2-3 óra alatt |
| 400 ppm 0,04% | Homloktáji fejfájás, 1-2 órán belül, az élet veszélyeztetése 3 óra elteltével |
| 800 ppm 0,08% | Hányinger, szédülés, eszméletvesztés 2 óra elteltével, 2-3 órán belül halál |
| 1600 ppm 0,16% | Fejfájás, szédülés, hányinger 20 percen belül, halál 1 órán belül |
| 3200 ppm 0,32% | Fejfájás, szédülés, hányinger 5-10 percen belül, halál 15-20 percen belül |
| 6400 ppm 0,64% | Fejfájás, szédülés, hányinger 1-2 percen belül, halál 10-15 percen belül |
| 12800 ppm 1,28% | Halál 1-3 percen belül |
Levegőellátás - A kéménybalesetek megelőzhetők
A gázkészülékek elhelyezésének kérdése a gyakori balesetek miatt napjainkban az érdeklődés előterébe került. Ezzel kapcsolatos gondolatokat olvashatnak a következőkben.
A gázkészülékek az égési levegő ellátás és az égéstermék-elvezetés szempontjából három csoportba sorolhatók:
Gázfogyasztó készülékeket az égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából a szakma három osztályba sorolja:
– nyitott égésterű, égéstermék elvezetés nélküli („A” típusú) gázfogyasztó készülékek (pl. konyhai gáztűzhely, mosogató fölé szerelhető vízmelegítő, a tároló rendszerű vízmelegítők
egyes típusai),
– égéstermék-elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független égéslevegő ellátású, kéménybe kötött készülékek („B” típusú készülékek) (pl. kéménybe kötött konvektorok, falra szerelt „cirkó” és kombi „cirkó”, vízmelegítő, padlón álló kazánok, blokkégővel ellátott kazánok),
– a helyiség légterétől légellátás és égéstermék elvezetés szempontjából hermetikusan elzárt („C” típusú) készülékek (pl. az ablak alá szerelhető konvektorok, ventilátoros („turbós”)
gázkészülékek, kondenzációs üzemű kazánok),
A tüzelőszerkezetek az égéshez égési levegőt igényelnek, amelyet a nyitott égésterű készülékek esetében („A” és „B” típus) a készülék felállítására szolgáló helyiségbe is be kell vinni. |
Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy ezek, a helyiség légterével összeköttetésben lévő égésterű gázkészülékek ún. huzatmegszakítóval, más néven áramlásbiztosítóval kapcsolódnak a kéményhez, amelyen keresztül a kémény – megfelelő kialakítás esetén – a helyiségből levegőt szív be, ami az égéstermékhez keveredik. Az áramlásbiztosító nem hagyható el, mert fontos biztonságtechnikai feladatai vannak. A gázkészülék helyiségének levegőforgalmát szemlélteti a következő ábra.A helyiség és a készülék levegőellátásának kérdésére nagy hangsúlyt kell fektetni, mert viszonylag nagy levegőmennyiségekről van szó, és az energiatakarékosság szempontjainak megfelelő, korszerű, nagy légzárású nyílászáró szerkezetek lehetetlenné teszik a gázkészülék természetes úton kialakuló égési levegő ellátását.
A földgáz égési tulajdonságai alapján elvégzett tüzeléstechnikai számításokkal azt az eredményt kapjuk, hogy a kéménybe kötött gázkészülék légellátás szempontjából kifogástalan üzeméhez mintegy 17 – 18 m3 szellőző levegő/m3 eltüzelt gáz levegő térfogatáramra van szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szokásos fűtőkészülék hőterhelése 22 – 24 kW, helyiségbe beviendő szellőzőlevegő térfogatáram mintegy 20 – 30 m3/h-t, még szakaszos üzemet tekintve is. A korszerű ablakszerkezetek légáteresztéséhez képest ez nagyon nagy érték.
Ezért a nyitott égésterű, kéménybe kötött fűtőkészülékek helyiségének légellátását szakszerűen és lelkiismeretesen meg kell tervezni, és az üzemeltetés során folyamatosan biztosítani kell! Ez azt jelenti, hogy a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása után meg kell tervezni a szellőzőlevegő beáramlását előidéző nyomáskülönbség létrehozásának módját.
A helyiségben a környezetinél kisebb nyomást általában a kémény huzata hozza létre. Természetesen az így a helyiségben létrehozott szívás változó, az időjárási feltételek, a külső hőmérséklet és a szélnyomás befolyásolja; a méretezésnél a tervező mindkét feltételt a kedvezőtlenre igyekszik választani.
További lehetőség mesterséges levegőbevitel tervezése, itt azonban ügyelni kell arra, hogy a helyiségben ne hozzunk létre olyan depressziót, ami rontja, vagy lehetetlenné teszi a kémény üzemét.
A korszerű, energetikai szempontok miatt fokozott légzárású nyílászárók esetében a tervezett szellőzőlevegő-térfogatáramot légbevezető elemekkel kell bejuttatni a helyiségbe, amelyek légszállítását laboratóriumi mérések támasztják alá, és megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. A korszerű ablakok, ajtók levegőpótlásra nem használhatók fel, a gumitömítések kiszedése, kivágása pedig nem ad előre tervezett levegő beáramlást, sőt egyes mérések szerint csak csekély mértékben nő a belépő levegő térfogatáram.
 A gázkészülék helyiségének légellátása nagyon fontos kérdés, amelynek elhanyagolása balesethez vezethet. Mi történik ugyanis, ha a kémény huzata a kedvezőtlen időjárási feltételek, vagy a helyiség légtömörsége következtében nem elegendő az égéstermék eltávolítására a gázkészülékből? A válasz a következő ábrán látható: az égéstermék visszaáramlik a helyiségbe. |
 Az égéstermék a szénhidrogének égési tulajdonságaiból következően jelentős mennyiségű szén-dioxidot tartalmaz. A helyiség levegőjében – és ezért a készülékbe áramló égési levegőben – a szén-dioxid koncentráció megnő, és egy bizonyos érték fölött a gázkészülék szén-monoxid termelővé válik. Az így keletkező szén-monoxid – amely súlyos méreg – megdöbbentően rövid idő alatt idéz elő súlyos, akár halálos balesetet. |
Figyeljünk oda a gázkészülék elhelyezésére, levegőellátására és rendszeres, szakszerű karbantartására!
A témával kapcsolatos további írásos anyagok, kiadványok a www.kemenyjobbitok.hu weboldalról tölthetők le.
Furanflex Technológia
Letölthető a Kompozitor Kft katalógusa a technológiával kapcsolatban
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Csappantyúk
A modern energiatakarékos vízmelegítők optimális kihasználtsága egy termikus Diermayer csappantyú beépítésével érhető el. A füstgázcsappantyú szabályzó tulajdonságai megszüntetik a nagy kéményhuzat okozta füstgázveszteséget és javul az üzemi hatásfok, különösen részterheléses tartományban. Ezen felül egy fűtött helységben a kémény okozta hőveszteség is megszűnik. Ezzel együtt tüzelőberendezések egy közös kéményre történő csatlakozása is lehetséges.